Logo
A magyar jezsuiták lelkiségi és kulturális központja
Ádám, hol vagy?
2019.10.16

Az utóbbi években Magyarországon jobban jelen van a közbeszédben az ökológiai válság. A Párbeszéd Háza a Felebarátok Egyesülettel, a Hetvenkét Tanítvány Mozgalommal és a Naphimnusz Egyesülettel közös programsorozatot szervez a Laudato si’ enciklika szellemiségében és a Holnap című film tematikája mentén. Az október elején tartott első alkalom a probléma felvetéséről szólt.

Táborossy Anna reflexiója

Sajgó Szabolcs atya bevezetőjében szólt arról, miért is szorgalmazza a Párbeszéd Háza ezt a sorozatot. A jezsuita rend idén meghirdetett négy preferenciája közül az egyik a teremtésvédelem előmozdítása. A Teremtő olyan világba hívja az embert társteremtőnek, ami nincs kész. A bibliás ember természetvédelme nem az ember érdekeiről szól és nem is a természet áll a középpontjában, hanem a Teremtővel közösségben az Isten terveinek szolgálata. Arról szól, hogy ezt az állandóan változó világot az ember mint az Istennek felelős társteremtő a világgal kapcsolatos transzcendens célnak megfelelően gondozza. Az ilyen lelkülettel végzett környezetvédelem nemcsak a világot alakítja végső célja felé, hanem az embert is. Ferenc pápa ezért helyezi a hangsúlyt ebben az összefüggésben is a Jézus szerinti megtérésre. Nem ökológiai megtérésről van tehát szó, hanem valódi megtérésről, aminek a következménye, hogy az ember kapcsolata a természettel is alapjaiban megváltozik.

A bevezető szavak után dr. Kuslits Béla A fenntarthatatlanság rövid története című előadását hallgathattuk meg. A természettudomány képviselői évtizedek óta figyelmeztetnek, hogy a gazdaságnak és a társadalomnak a növekedést középpontba állító modellje nem fenntartható, hogy a jelenlegi rendszer komolyan beavatkozik az ökoszisztémába, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Józanul végiggondolva az eddigi tapasztalatok alapján nincs esély a katasztrófa elkerülésére. Az egyéni erőfeszítések keveset számítanak a nagy mérlegen, de a kisközösségek együtt gondolkodásával, összefogásával nagyobb esély van arra, hogy hallassuk a hangunkat és emberhez méltó megoldásokat találjunk ki a vészhelyzetre. Erre vállalkozik ez a programsorozat is.

Dr. Kuslits Béla előadása alatt nőtt a feszültség a teremben. Sokan reményt adó szavakra vártak, így a mondandója kijózanító volt. Jómagam már több forrásból hallottam ezeket az elkeserítő tényeket, így nem lepődtem meg, de elszomorodtam. Gyermekkorom óta nagyon szeretem a természetet, sokszínűségében könnyen fel tudom fedezni a Teremtő művét. Így fáj a szépség pusztulása és az emberiséget fenyegető jövő képe is. Az általunk ismert világ megsemmisülését el sem tudjuk képzelni. Keresem azt, hogy mit tehetnék személyesen, és azt remélem, hogy ezzel az írással segíteni tudok ebben másoknak is.

Nobilis Márió atya, a Sapientia Hittudományi Főiskola oktatója azzal kezdte előadását, hogy mi egy olyan vallás követői vagyunk, akik abban hisznek, hogy a világ egyszer – a végítéletkor – gyökeresen megváltozik. Miért félünk hát ennyire a klímaváltozástól? A Teremtő az emberre bízta a teremtett világot, így nem mindegy, hogyan bánunk vele. Gyökeres változásra lenne szükség az emberiség gondolkodásában. A kereszténység tisztában van az emberi természet sebzettségével, esendőségével, így a bukás lehetőségével is, de újra és újra rá tud mutatni, mi lehetne a másik út. A Laudato si’ enciklika és más egyházi dokumentumok folyamatosan kritizálják a teremtett világ felelőtlen pusztítását és mutatják a kivezető utat a katasztrófahelyzetből.

Az előadás címe – Ádám, hol vagy? – idézet a Teremtés könyvéből. Ahogyan a bűnbeesés után az Úr keresi Ádámot, úgy az emberiségnek ma is szembe kell néznie tettei következményeivel. Annál is inkább, mivel jelenleg az úgynevezett antropocén korban élünk. Ez az elnevezés arra utal, hogy ma az emberek vannak a legnagyobb hatással a Föld éghajlatára, vízkörforgására, növény- és állatvilágára.

Márió atya kifejezte reményét, hogy az egyéni erőfeszítések hatással lehetnek másokra, példaértékűek lehetnek, miközben a közös cselekvés, gondolkodás is lényeges. Rámutatott, hogy az utóbbi 200 évben a természettudomány a laikusok számára nehezen érthetővé vált, így a Kuslits Béla által idézett kutatások elfogadása is egyfajta hitet igényel.

A hat részes előadássorozat november 14-én folytatódik. Tavaszig a tanulás, az élelmezés, az energia, a helyi gazdaság/pénz és az állampolgári részvétel témáit vesszük majd sorra. Párhuzamosan gyakorlati ökoműhely indul, melynek első alkalma október 17-én lesz. Az alkalmak egymásra épülnek, de még be lehet kapcsolódni. Várnak mindenkit, aki nyitott arra, hogy társteremtőként, közösségben munkálkodjon a teremtett világ megóvásán, és hitünk távlatából nézzen rá az ökológiai válságra. Az első alkalom után a témáról való személyes gondolkodást kérték a résztvevőktől, illetve javasolták a Laudato si’ enciklika elolvasását.

Hírfolyam