Mi köze Szűz Máriának a marionett elnevezéshez?
2019.04.08

"Április 13-án, virágvasárnap előnapján szakrális témájú, felnőtteknek szóló bábelőadás lesz a Párbeszéd Házában. Az Egyszemélyes passió című darab kapcsán a bábjáték eredetéről, magyarországi történetéről és kortárs fejleményeiről beszélgettünk Rády Sándorral, a Magyar Bábjátékos Egyesület tagjával, az esemény szervezőjével, bábtörténet kutatóval.

Borda Máté interjúja Rády Sándorral a Papagenoban

– Az Egyszemélyes passió egy felnőtteknek szóló szakrális bábelőadás. Első hallásra elcsodálkozunk, hiszen ahhoz szoktunk, hogy a bábjáték gyerekeknek szól, és többnyire meséket dolgoz fel.

– A köztudatban valóban ez a kép él a bábról. Eredendően a bábjáték szakrális műfaj volt, és minden korosztályhoz szólt. A több ezer éves bábos hagyománnyal rendelkező Indiában a mai napig bábokkal adják elő két nagy eposzukat, a Mahábháratát és a Rámájanát. Később a bábjáték átjutott Indonéziába is, ahol egy elég speciális formája alakult ki. Ott a darabok 9 órásak és jelentős társadalmi eseménynek számítanak. Míg folyik az előadás, a helyszínen zajlik az élet. Az emberek jönnek-mennek, rég nem látott ismerőseikkel beszélgetnek, eszegetnek, s ha megfáradnak, szundikálnak kicsit. A bábjáték Európában is erősen köthető volt a templomokhoz. A hívek számára Urunk mennybemenetelét úgy jelenítették meg, hogy egy Krisztust formázó bábot emeltek dróttal a magasba. A Sátán bukását pedig egy lezuhanó ördögfigurával érzékeltették. Egy kevésbé szembetűnő példa a keresztény tradícióhoz való kapcsolódásra

a zsinóron mozgatott báb, a marionett – Máriácska – elnevezése, amely Szűz Mária nevére utal.

Egy másik példa, hogy a XV. századtól német nyelvterületen elterjedt a bábosbódé Himmelreichként, azaz mennyországként való említése. S hogy közvetlen hazai vonatkozást is hozzak, a Magyarország több régiójában meglévő bábtáncoltató betlehemezés hagyománya is ebbe a szakrális áramlatba illeszkedik.

Az Egyszemélyes Passió trailere megtekinthető itt:  https://www.youtube.com/watch?v=OIzIayGq-q8   

Idővel aztán az egyre inkább elvilágiasodó bábjáték kiszorult a templomokból. A sokszor vaskos, de többnyire erőteljes morális tartalommal bíró előadások a vásártereken találtak új otthonra. Olyan báb karakterek formálódtak meg így, mint az olasz Pulcinella, az ízig-vérig angol Punch, vagy nálunk Paprika Jancsi és Vitéz László. Közülük is talán érdemes kiemelni Punchot, aki a törvényekre és tabukra fittyet hányó, igazi durva gazfickó. A közönség egyáltalán nem áll az oldalán, de amikor eljön érte az ördög, hogy magával vigye a pokolba, akkor mindenki egyként az ő pártját fogja, hisz mindannyiunknak vannak kisebb-nagyobb botlásai, amiknek könnyen lehet hasonló jutalma. Másrészt az ördögnek soha nem drukkolunk! A klasszikus Punch előadásokban tehát nyomokban még továbbél a középkori moralitásjáték. És bár a mi Vitéz László játékunkban is jelentős szerep jut ördögöknek és a halálnak, nem ennyire szembeötlő a középkori liturgikus játékokhoz köthető eredet.

– Hogyan alakult a bábjáték helyzete Magyarországon a második világháború után?

– A bábos világ ugyanúgy centralizálódott. Felszámolták a több száz éves magyar bábos hagyományokat, s létrehozták az egyetlen hivatalos intézményt, az Állami Bábszínházat. Ez az állapot 1989-ig tartott. Utána, mint az élet annyi más területén, a bábszínházi struktúrában is jelentős változások mentek végbe. A hosszú évtizedeken át amatőr státuszban működő bábcsoportok hivatalos társulatokká alakultak, így manapság szinte már minden megyeszékhelyen működik bábszínház. Szerencsére a vásári bábjáték is feléledt. Ebben komoly szerepe volt Kemény Henriknek, akinek neve összeforrt Vitéz Lászlóéval. 1995-ben pedig felsőfokú bábos képzés indult a Színház- és Filmművészeti Főiskolán – ma már Egyetemen.

– Mi a helyzet a szakrális bábjátékkal? Mennyire művelik ma?

– A szakrális témákat feldolgozó bábjátszás is feléledt az ’90-es években. Ebben nem kis részt vállalt magára a Magyar Bábjátékos Egyesület, amely 1993 óta éves rendszerességgel megrendezte ennek fórumát, a Templomi Bábjátékos Találkozót. Egy ilyen találkozóra invitáltuk meg néhány éve Horváth Márkot, hisz darabja, az Egyszemélyes passió tökéletesen illeszkedik ebbe a tematikába.

Ez egy kifejezetten erős szerzői darab, melynek Márk nemcsak előadója, hanem ő szerkesztette a szövegét is olyan szerzők műveiből, mint Babits Mihály, József Attila, Pilinszky János és Ezra Pound, ráadásul ő tervezte meg és készítette el hozzá a bábokat, kellékeket. Még az egyetemen kapták a feladatot, hogy írjanak felnőtteknek szóló bábos darabot, amelybe a saját élettörténetüket is beledolgozhatják. Márk úgy döntött, hogy a történetét egy passiójátékba ágyazza, amelyben három szereplő mutatja meg viszonyát a kálváriához: a naiv hittel rendelkező Ministránsfiú, a Mester kínhalálát végigasszisztáló Ács, és maga Horváth Márk.

– Az interneten elérhető trailerhez Márk egy kis szöveget fűzött, amelyben azt írja: „Az előadásban kutatom, hogy a jelkép, mint egy tárgyba sűrített jelentéshordozó mennyiben felel meg a bábszínház esztétikájának, így bábmozgatás-e az Úrfelmutatás a liturgián belül.” Engem mellbe vágott, hogy a bábozásról ilyen mélységben lehet gondolkodni.

– Igen, Márk nagyon mélyen beleásta magát a témába. Egyetemi szakdolgozatát is ebből írta, Báb a szakrális színházban, avagy mitől bábszínház a katolikus liturgia címmel. Kutatásainak komolyságát fontos hangsúlyozni, mert egyesek talán felháborodnak azon a gondolaton, hogy a szent liturgiát bábjátékként is fel lehet fogni. Valójában ezek az elemek az ős szertartás maradványaiként jelennek meg. A szakrális bábjátékban egyáltalán nem tiszteletlenség egy Jézus- vagy Mária-figura mozgatása, más szóval animálása, átlelkesítése. Ellenkezőleg: a bábhasználat azt szolgálja, hogy még mélyebben átélhessük a misztériumot. Akiben mégis kétségek ébrednek, az az előadás után tartandó rövid beszélgetésben felteheti kérdéseit az alkotónak.

A Párbeszéd Háza és a Magyar Bábjátékos Egyesület együttműködése tavaly adventkor kezdődött. A három bábos-betlehemes előadás után most nagyböjtben találkozhatunk újra a műfajjal, a tervek szerint nem utoljára."

parbeszedhaza@jezsuita.hu
06-1/411-0825