A Reformáció fél évezredes évfordulója alkalmából a Párbeszéd Háza konferenciát tart Kálvin és Ignác címmel. Az esemény előzeteseként álljon itt egy beszélgetés részlete, amelyben többek között Szűcs Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem professzor emeritusa és Kiss Ulrich, jezsuita szerzetes beszélgetnek Fekete Ágnessel Kálvin János és Szent Ignác lehetséges kapcsolódási pontjairól, lelkiségéről.
 

Kiss Ulrich: Kálvin és Loyolai Szent Ignác is egyfajta Don Quijote. Mindkettő az átmenet embere volt. Az a korszak nagy váltás volt: a katolikus egyházban a reneszánsz egyfajta pompába ment át, református testvéreinknél pedig egy zordabb változatba. Ugyanakkor más a habitusa a két embernek. Egyik nemesi származású volt, a másik polgári. Egyikük az udvarban nőtt föl, és utána a fiai is nagyon erősen elkötelezték magukat az európai udvarokkal, hiszen azok támogatták a rekatolizáció ügyét. Kálvin egy kis köztársaságot hozott létre Genfben, amit leginkább az úgynevezett paraguayi redukciókhoz lehet hasonlítani. Egy utópiát valósított meg. Azonban mind a kettő Jézus Krisztus megszállottja volt. Kálvin útja az volt, hogy létrehozzon egy ideális államot. Érdekes módon ugyanakkor mind a kettő az individualizmus gyermeke volt. Abban az időszakban megszűnt a középkori közösségi modell, amikor az emberek még úgy fogalmazták meg magukat például, hogy „én Zichyék intézője vagyok”, sokáig még vezetéknevük sem volt az embereknek. A modern nevek elég késői találmányok. A középkori ember alapvetően közösségben élt.

Szűcs Ferenc: Előítéleteinket meghatározza az, hogy a jezsuiták az ellenreformáció szervezői is voltak. Sokszor nem megyünk vissza egészen Ignácig, pedig az eredet talán még más volt. E két ember látta, hogy a középkori egyház nem tud továbblépni, mindenképpen reformálásra, megújításra szorul. Kálvin már azt is látta, hogy a protestantizmust is fenyegeti az a veszély, hogy parttalanná válik, és az egységről végképp lemond. Számára ezért volt fontos az egyház, és az egyház egysége. A református reformátori iratok nagyon sokszor használják azt a kifejezést, hogy az egyház katolikus, egyetemes. Istennek csak egy egyháza van.

Fekete Ágnes: Pedig általában azt gondoljuk, hogy a protestantizmus levágta magát az addigi egyházról.

Szűcs Ferenc: Dehogyis! Pontosan azért küzdöttek a reformátorok, hogy ezt a vádat visszautasítsák, ők nem új egyházat akarnak alapítani, hanem az egyház megreformálására törekedtek. Például Méliusz Juhász Péterék a Debreceni Zsinaton még reménykedtek abban, hogy a Tridenti Zsinat reformokat fog hozni, és nem kiátkozást.

Kiss Ulrich: Néha azon gondolkozom, hogy mi szította fel azokat a szenvedélyeket, ami a harmincéves háborúhoz vezetett? Kicsit érthetetlen ez ma. Számomra különösen is, mert én az ökumenében nőttem föl. A Tridenti Zsinatra például Szent Ignác a párbeszéd embereként küldte el azt a két ember, akik részt vehettek a rendből a tanácskozáson. Tehát nem igaz az, amit a történelemkönyvek tartanak, hogy a jezsuiták tűzzel-vassal irtották a pogányokat. Azt mondta nekik: „minél kedvesebbnek lenni!” Ignác teljes empátiára szólította fel őket. Kérte, hogy értsék meg az embereket, és mindenben a jót lássák meg. Szent Ignác nagyon komolyan vette a szociális oldalt is. Például, előkelő családból származó fiatalokat arra késztetett, hogy kórházban lakjanak és ápolják a betegeket, ahelyett, hogy vendégfogadókban vagy palotákban laknának. Ez lenyűgöz engem. Erre a nagy-nagy megújulásra nagy szüksége volt Európának. A kor krízisére jellemző, hogy Luther is Isten büntetésének tekintette a törököket. Kálvin is, meg Szent Ignác is egy modern választ adott a korra: a polémia, meg a harc helyett a Jézus Krisztus felé fordulást, csak ezt kulturálisan máshogy élték meg.

Szűcs Ferenc: Kálvin és Ignác is a Szent Ágoston-i hagyományt vitte tovább. Anselmus mondta: „Hiszek, hogy értsek”, tehát, amit meg lehet érteni az értelmemmel, azt keressem, ugyanakkor legyek nyitott arra, hogy nemcsak az értelmemmel fogok fel mindent, hanem a szívemmel is.

Forrás: Tebenned bíztunk eleitől fogva – református félóra, Kossuth Rádió

Az oldalon a teljes beszélgetés elolvasható.