IFJ. GYERGYÁDESZ LÁSZLÓ IDÉZŐJELBEN (AKÁR RIPORT FORMÁBAN IS) FELHASZNÁLHATÓ ÍRÁSA A BIENNÁLÉRÓL

IFJ. GYERGYÁDESZ LÁSZLÓ IDÉZŐJELBEN (AKÁR RIPORT FORMÁBAN IS)

FELHASZNÁLHATÓ ÍRÁSA A BIENNÁLÉRÓL, AZ ELŐZMÉNYEKRŐL

ÉS A KAPCSOLÓDÓ GYŰJTEMÉNYRŐL

 

A Faludi Galériában látható 63 képző- és iparművészeti alkotás augusztus 16-ig része volt a kecskeméti Cifrapalotában a X. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálén kiállított 160 műnek. A Párbeszéd Háza dísztermének kisebb befogadóképessége miatt azonban jelentősen le kellett csökkenteni ezt az anyagot, így adódott az ötlet, hogy ezúttal „csak” a kecskeméti múzeumnak ajándékozott művek kerülnek bemutatásra. (A Kecskeméten kiállított összes alkotás megtekinthető a biennálé online változatában: https://muzeum.kecskemet.hu/esemenyek/x-kortars-kereszteny-ikonografiai-biennale-online-kiallitas/)

A X. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennáléról

A jubileumi biennálé 2019 októberében közzétett tematikája, a Szent vendégség (Eucharisztia / Úrvacsora), kivételesen egy – végül 2021-re halasztott – aktuális eseményhez, a Budapesten megrendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz (is) kapcsolódott. (Ennek ellenére, ahogy azt a kezdetektől elhatároztuk, s a címadásban is jeleztük, a keresztény biennálé továbbra is hangsúlyozottan ökumenikus maradt.) „Az Eucharisztia ünnepén, Úrnapján ez az antifóna hangzik el az Egyház imájában, a zsolozsmában: »Ó szent vendégség, melyben Krisztust vesszük, kínszenvedésének emlékét idézzük, Isten kegyelmével eltelik a lelkünk, és megkapjuk jövendő dicsőségünk zálogát«. Ez a liturgikus szöveg összekapcsolja Krisztus kereszthalálának és feltámadásának a titkát a vendégség gondolatával. A Szentírás a legfontosabb erények közé sorolja a vendégszeretetet. A befogadás emberi gesztusán túl mélyebb rétegek is feltárulnak itt. […] Az Egyház számára minden szentmise »szent vendégség«: Jézus a házigazda, a hívő pedig újraéli a szentírási történéseket. A kenyérben és a borban jelenvalóvá válik Isten szeretete, áldozata, a halálon aratott győzelme. Ugyanakkor ez az ajándék el is kötelezi a befogadóit, feladatot bíz rájuk: nekik is gyakorolniuk kell a vendégség, a befogadás etoszát: »Törd meg az éhezőnek kenyeredet, és a hajléktalan szegényt fogadd be házadba. Ha mezítelent látsz, öltöztesd föl, és ne fordulj el embertársad elől« (Iz 58,7).” (Dr. Török Csaba egyetemi tanár inspirációs segédlete teljes egészében elolvasható volt a jelentkezők számára a kecskeméti múzeum honlapján: http://muzeum.kecskemet.hu/inspiracios-szoveg/) A fentieken túl olyan, a művészettörténetből már jól ismert, szimbólumokra (pl. bárány, hal, kenyér, kalász, misztikus malom és szőlőprés), illetve jelenetekre, történetekre hívtuk fel a figyelmet a kiírásunkban, mint például A három angyal látogatása Ábrahámnál (Ter 18,1–15); A széder-vacsora (Kiv 12); A kánai menyegző (Jn 2,1–12); A kenyérszaporítás (Jn 6,1–15); Beszéd az élet kenyeréről (Jn 6,22–65); Az utolsó vacsora (Mt 26,17–29); Az emmauszi vacsora (Lk 24,13–35); s a Biblián túl az eucharisztikus csodákat megjelenítő Szent Gergely pápa miséje, vagy éppen a bolsenai mise.

 

A fentiekben citált aktuális felhívásunkra ezúttal 246 művész 316 alkotást, illetve sorozatot adott be, amiből a X. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé zsűrije összesen 146 alkotó 169 művét, sorozatát javasolta kiállítani és a katalógusban megjelentetni. Közülük a kiállítás Kecskemét MJV által felajánlott fődíját Hegyvári Bernadett üvegművész kapta, míg az öt ún. erkölcsi díjas Váli Dezső festőművész, Láng-Miticzky Katalin textil- és képzőművész, Láng Eszter képzőművész, Haász Ágnes grafikusművész és Kelemen Dénes Lehel festőművész lett. A 9. biennáléhoz hasonlóan fontos visszajelzés volt a számunkra a sorozat vonzerejét, életképességét illetően, hogy a kiállított alkotásoknak mintegy kétharmada ezúttal is közvetlenül a felhívásunkra készült.

 

A Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé rövid története és a Kortárs Keresztény Művészeti Gyűjtemény

Keresztény-, vallásos-, szakrális-, egyházi- és liturgikus művészet. Mikor alapító kurátorként elindí-tottuk Kecskeméten a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálékat, tudatos döntés volt a részünk-ről, hogy az adott lehetőségek közül a legszélesebb kört érintő területet választottuk. Véleményünk szerint ugyanis a kiállítás-sorozathoz kapcsolódó, s az előbbiekben említett fogalmak bármelyikének a kiemelése esetén, jelentősen leszűkítettük volna a lehetőségeinket a 21. századi és a mindenkori kortárs magyar művészeten belül. A keresztény tematikát, mint az európai művészet egyik legfőbb összetevőjét, egyfajta útjelzőként kiemeltük, sőt a sorozat nevében is jeleztünk. Az elmúlt majd két évtized során tehát a Kecskeméti Múzeum képzőművészeti osztályának fő tevékenységi és gyűjtőköre a keresztény tematika jegyében alakult. A 2000. évi „próbatárlatot” követően, 2002-ben, az első alkalommal a keresztre feszítés jelenetét és a legfontosabb szimbólumot, a keresztet válasz-tottuk, 2005 tavaszán a Genezis őstörténeti részét, a Teremtés könyvének első 11 fejezetét, míg 2006-ban az oltár volt a téma. A negyedik biennálén Krisztus példázatait „adtuk fel”, 2009/2010-ben a Jelenések könyvét, majd 2013 tavaszán az angyalokkal találkozhattak a kiállítás látogatói. 2015-ben, a hetediken a gyermekek, a gyermekség volt az ábrázolandó, megjelenítendő ikonográfiai program, 2016-ban a magyar és a magyarországi szentek, 2018-ban pedig a hét főbűn, melynek kapcsán felelevenítettük a fél évezrede elhunyt Hieronymus Bosch életművét is.

 

A biennálé első tíz alkalma során, 2002 és 2020 között, összesen 1274 alkotást sikerült kiállítanunk a kecskeméti Cifrapalotában a mindenkori zsűri után, melyekre 2316 mű érkezett be (nem számítva bele a több száz, csupán e-mailben, vagy postai úton „előzsűriztetett” kompozíciót). A számok alapján egyértelmű, hogy a biennálé jelentős űrt töltött be a magyarországi kiállítási palettán belül, s az évek során az egyik legnagyobb országos sorozattá nőtte ki magát.

 

Egy igencsak hosszú távra tervezett sorozatról van szó, s még mindig csak az első lépéseknél tar-tunk. Ha majdani utódaink következetesen folytatják a megkezdett munkát, akkor szándékaink sze-rint az igazán szerencsések azok a jövőbeli művészettörténészek lehetnek, akik e biennálénak kö-szönhetően évszázados léptékű rá- és betekintést nyerhetnek a magyar képző- és iparművészet egé-szére, illetve azon belül is egy sajátos szegmensére. Ennek két fontos alapját kezdtük el lerakni. Az egyik a biennáléhoz kapcsolódó katalógus sorozat, mely minden egyes bemutatott alkotás színes reprodukcióját és alapadatait tartalmazza, illetve bizonyos időközönként az előszóhoz adattár is társul. A másik alapelem pedig a két évtizede folyó módszeres gyűjtői tevékenység, melynek eredményeként a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményén belül létrehoztunk egy, a nem egyházi fenntartású magyarországi múzeumokban ma még egyedülállónak tekinthető, speciális gyűjteményi egységet. A kollekció szerencsére folyamatosan gyarapodik, melynek köszönhetően már túl vagyunk az 520. beleltározott tételen. Gyarapítási keret hiányában a fő módszer a művészek rábeszélése arra, hogy ajánlják fel műveiket a múzeumnak. (A 10. biennálén például 81 alkotás került ajándékként hozzánk.) A gyűjtemény összetétele, minősége tehát alapvetően az alkotók jóindulatától és az egyes biennálék témájától függ, éppen ezért rendszeresen pályázunk a Nemzeti Kulturális Alaphoz is.

 

Az alkotóktól tudjuk, hogy adományozási kedvüket jelentősen fokozta az az elmúlt másfél évtized során, országszerte megrendezett 15 kiállítás, melyek során egy-egy válogatást mutattunk be ebből a tematikus alapon szerveződött kollekcióból, így élővé téve ezt a múzeumi tárgyegyüttest (pl. Eger, Zsinagóga Galéria; Budapest, Erdős Renée Ház; Klebelsberg Kultúrkúria; Vizivárosi Galéria; Kiskunfélegyháza, Szent István templom; Zalegerszeg, Göcseji Múzeum; Szentes, Koszta József Múzeum). Az eddigi legnagyobb lélegzetű bemutató a Pécsi Galériában volt 2014-ben, ahol 94 művész 121 alkotását lehetett megtekinteni. A következő év tavaszán a budapesti Szent István Bazilika lovagtermében Útmutató – Kortárs Keresztény Művészeti Gyűjtemény Kecskeméten címmel megrendezett tárlatot 56 ezren tekintették meg. 2017 nyarán a Magyar Művészeti Akadémia meghívására a Vigadó földszintjén mutathattuk be a gyűjteményt egy reprezentatív tárlat keretein belül, amelyhez külön katalógus is társult. Legutóbb pedig „Evezz a mélyre” címmel 2019. július 16. – augusztus 25. között a Tihanyi Bencés Apátságban volt nagysikerű tárlatunk, amely új látogatottsági rekordot hozott, hiszen a bemutatót 6 hét alatt nem kevesebben, mint 59.892-en tekintették meg a helyszínen! Mindenesetre abban reménykedünk, hogy nem hiába kapcsolódik komoly muzeológiai háttérmunka a keresztény biennálékhoz, melyeknek így várhatóan hosszabb távon is érezhető hatása lesz a magyar művészetben.

ifj. Gyergyádesz László

 

 

  • Szakmai információ: ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, a biennále alapító kurátora (Tel: 76/480-776; 30/287-2549 Ÿ E-mail: gyergyadesz@gmail.com)
parbeszedhaza@jezsuita.hu
06-1/411-0825