A FINISSZÁZS a Belvárosi Csend programsorozatunk része.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Nyilasi igazi mestere volt a figuratív rajzoknak és vízfestékkel készült képeknek. Szerette az ábrázolt személyek személyiségét feltárni, akár kötött portré, akár kötetlen rajz formájában. Kedvenc témája a köztereken megjelenő embercsoportok ábrázolása volt, amelynek középpontjában az emberek közötti kommunikáció és az egyéniséget tükröző vonások álltak, mindezt humorral és érzékenységgel megjelenítve. Emellett készített olajfestményeket, pasztellképeket és mozaikokat is. Nagyon szemfüles megfigyelő volt és bármely témára nyitott volt – állatok, balett és opera előadások, iskolaudvaron játszó gyermekek, tájak és vallásos témájú freskók. Művei mérete a részletesen kidolgozott miniatűröktől kezdve a hatalmas, lenyűgöző freskókig széles skálán mozgott. 

Nyilasi Tibor Kesztölcön, Komárom megyében született és nevelkedett. Miután elhagyta Magyarországot 1956-ban, ösztöndíjas hallgató lett a torontói Ontário Művészeti Akadémián, ahol öt évig tanult. Amikor lediplomázott, Franciaország kormánya kitüntetéssel ismerte el a rajzolásban és festészetben mutatott kiválóságát. Nyilasi pályafutását profi művészként kezdte Torontóban, de hamar úgy határozott, hogy beiratkozik a Torontói Egyetemre, hogy középiskolai rajztanár lehessen. 30 éven keresztül tanított Hamiltonban, Ontárióban, miközben egyéni és csoportos kiállításokon folyamatosan kiállította saját műveit.

Nyilasi először 1966. nyarán tért vissza Magyarországra. Ez után minden évben két hónapot hazájában töltött. Barátai közé tartoztak Barcsay Jenő és Ilosvai Varga Imre Szentendrén. 1987-ben ő lett az első “nyugati” művész, akinek a kommunista rezsim engedélyezte, hogy önálló kiállítása lehessen a Magyar Nemzeti Galériában. A nagyszabású kiállítás a Balassa Bálint Múzeumban került megrendezésre Esztergomban és nagy sikernek bizonyult. Hivatalosan a kiállítást Robert Elliott, Kanada Magyarországra akkreditált nagykövete és Brunszkó Antal, Esztergom polgármestere nyitotta meg. Ugyanebben az évben Nyilasi Tibor egy hatalmas mozaikból készült oltárképet adományozott a szülőfalujában, Kesztölcön található római katolikus templomnak.

Nyilasi munkáit az egész világon nagyra tartják. Egyik vízfestménye, például, II. Erzsébet királynőnek Angliában, a windsori kastélyban lévő Királyi Rajz és Festmény Gyűjteményében is szerepel, valamint van hivatalos mozaik portréja Japán Nagano városában is.

Nyilasi Tibor 2015. decemberben hunyt el. Hamvai szülőföldjén, Kesztölcön lettek végső nyugalomra helyezve 2016. júliusban. A kesztölci Városháza saját halottjaként tekintette. Egy gyönyörű síremléket állítottak fel 2017-ben, hogy elismerjék ezt a tehetséges, elkötelezett “méltó” képzőművészt." 

Írta: Evelyn Grayson (Nyilasi Donna)

Még több információ a művészről: 

https://www.nyilasiart.com/bio

 

 

 

A kiállítást megnyitotta február 2-án 18 órakor Szakolczay Lajos irodalom- és művészetkritikus.

A tárlat kurátora Kákonyi Júlia keramikus, a házigazda Sajgó Szabolcs SJ, a Párbeszéd Háza igazgatója.

Az est vendége Nyilasi Donna, Nyilasi Tibor özvegye volt.

A megnyitó zenei közreműködői Ittzés Klára (hegedű) és Ittzés Berta (brácsa) voltak.

Előadásukban a következő darabok csendültek fel:

J. S. Bach: 140. kantátájából egy részlet hegedű - brácsa átiratban

Mozart: K. 331 szonátájából egy részlet hegedű - brácsa átiratban.

Meglepetésként elhangzott egy középkori magyar gregorián ének és két magyar népdal.