Nemzeti kommunizmus és Magyarország

Kovrig Béla a Gondolat kiadó és a Barankovics Alapítvány gondozásában megjelent könyvének a bemutatója. Közreműködnek: Mészáros József, a Barankovics Alapítvány elnöke; Dr. Tabajdi Gábor, történész; Dr. Rétvári Bence, parlamenti államtitkár; Dr. Petrás Éva, történész; Dr. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke és miniszterelnök-helyettes.

Kovrig Béla, a két világháború közti Magyarország neves szociálpolitikusa és tudósa, a magyar kereszténydemokrácia egyik elméleti megalapozója, 1948-ban emigrált és egy rövid olaszországi kitérő után 1949-ben az Egyesült Államokban telepedett le, ahol Milwaukee-ban, a Marquette University-n lett szociológia professzor. Így az emigrációban élhette át, illetve szenvedhette el az ötvenhatos forradalom és szabadságharc időszakát, amely számára a megtisztító katarzist és a megtorlás idején a cselekvő szolidaritás idejét hozta el.

Kovrig tette, amiről úgy gondolta, az 1956-os forradalom és szabadságharc bukása után saját helyzetében tennie lehet: már 1957-ben kérdőívet szerkesztett és különböző helyeken pályázott, hogy a magyar menekültek között megkezdhesse szociológusi terepmunkáját. Kérdőívét a terjesztők 7730 példányban osztották szét Amerikában és Európában a magyar menekültek között. 1958-ig ezek kb. fele érkezett vissza, amelyek eredményét Kovrig egy sor fókuszcsoportos interjúval is kiegészítette. Így tárult fel számára az ötvenhatos forradalom és a Rákosi-kor valódi arca. Empirikus vizsgálódásai elméleti igénnyel is párosultak, így a kutatásra alapuló kéziratában Kovrig kísérletet tesz arra is, hogy az ötvenhatos forradalom és szabadságharc helyét a magyar forradalmak, szociális mozgalmak és általában véve az ország történelmében elhelyezze.

Kutatási eredményeit először 1958-ban a Marquette University-n, egy nemzeti kommunizmusokról szóló konferencián ismertette. Azonban egészen 1962-ben bekövetkezett haláláig folytatta kutatásait és dolgozott a kutatáson alapuló kötet anyagán, amely Kovrig halála után és főként ennek következtében eddig sohasem látott napvilágot. A kézirat csupán a Marquette University szláv intézete belső kiadványaként lapult évtizedekig az egyetem könyvtárában és Kovrig Béla ugyanott található hagyatékában.

A magyar menekültek beszámolóin alapuló dokumentum-értékű anyaggyűjtemény és Kovrig objektív következtetései azonban művét máig kiemelkedő jelentőségűvé avatják. Munkája a magyar tudománytörténetben is egyedülálló vállalkozás, amely egyként tanúskodik az emigráns magyar tudós szakmai és hazafiúi elkötelezettségéről.

A Kovrig Béla 56-os emigránsok körében végzett kutatásának eredményeit összefoglaló kötet a Barankovics István Alapítvány támogatásával a Gondolat Kiadó gondozásában jelent meg magyarul.

A nemzeteket ért nem is egy katasztrófa – utólag visszatekintve – későbbi látványos újjászületésük legnagyobb esélyének bizonyult. Kétségtelen, hogy ama becstelenség és indokolatlanul brutális eljárás mellett, ahogyan a szovjet-orosz kormány a látszólag diadalmas felkelést szörnyű kudarccá változtatta – a maga végzetes és szívszorító következményeivel  –, ugyanez a kormány öntudatlanul is nagy szolgálatot tett Magyarországnak azzal, hogy ez utóbbi rövidéletű demokratikus közéletének a szellemét, mentális klímáját megszilárdította és tartóssá tette. … A magyarokat a felkelés »mézeshete« alatt általuk megközelített nemzeti egység tapasztalata, majd a saját és nemzetük szabadságát ismét könyörtelenül szétzúzó közös ellenség iránti halálos megvetés és bősz harag …a társadalmi integráltságnak és a nemzet politikai egységének olyan fokába cementezte össze, amilyet újabb kori történelmük során soha nem értek el.
Kovrig Béla

A jelen kötet alapjául szolgáló kutatást Kovrig Béla 1957-ben kezdte, eredményeit először 1958-ban a milwaukee-i Marquette Universityn, a nemzeti kommunizmusokról szóló konferencián ismertette, és egészen 1962-ben bekövetkezett haláláig folytatta. A kötet anyaga azonban a szerző halála után és főként annak következtében eddig sohasem látott napvilágot. A kézirat a Marquette University szláv intézete belső kiadványaként lapult évtizedekig az egyetem könyvtárában és Kovrig Béla ugyanott található hagyatékában. Pedig Kovrig munkája a magyar tudománytörténetben is egyedülálló vállalkozás, amely egyként tanúskodik az emigráns magyar tudós szakmai és hazafiúi elkötelezettségéről. Hiszen Kovrig azt tette, amiről úgy gondolta, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc bukása után saját helyzetében tennie kell: már 1957-ben kérdőívet szerkesztett, és különböző helyeken pályázott, hogy a magyar menekültek között elkezdhesse terepmunkáját…
Részlet a kötet bevezető tanulmányából

Jelenleg nincs olyan időpont, amire jelentkezni lehet.

Térkép
parbeszedhaza@jezsuita.hu
06-1/411-0825